Aki a Peti Pizzát nem ismeri, az a várost nem szereti. Marcus, a magyart törve beszélő tilaji közmunkás, Zita a tunéziai bébiszitter, aki aztán Minszkben tanított magyart, és én a magyar, a hajdan szépreményű kezdeményezés fizetett aktivistáiként beültünk egy-egy margheritára a Petibe. A szomszéd asztalnál együtt pizzázott Bibó István Lisieux-i Teréz és Bada Dada Tibor. Ízlett nekik. Mennyi, de mennyi embernek adta vissza méltóságát ez a hely! Bárki megengedhette magának a pizzázás luxusát.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.